A szőlőtőkék tavaszi metszésének a kezdetét jelenti ez az ünnep. A kimetszés után a szőlőtőkét bepermetezik borral, ezzel biztosítsák az egészséges és bő termést.

Március 1. - Baba Marta ünnepe

A tavasz kezdetének ünnepe. Ekkor mindenki megajándékozza a szeretteit, családtagjait, barátait, a Martenicával. A fehér és vörös gyapjúfonálból font, szőtt, sodort Martenica a hiedelem szerint reménységet, egészséget és szerencsét hoz.” Cestito baba Marta! Da si ziva I zdrava!“- kívánsággal adják át egymásnak az emberek, ami annyit jelent, hogy „Minden jót kívánok Márta Anyó! Légy boldog és egészséges!” Kézre, csuklóra kötve, avagy a ruhára, kabátra feltűzve addig kell viselni, ameddig a tavasz első hírnökét- a fecskét vagy a gólyát esetleg egy kizöldellő fát meg nem lát az ember. Ekkor a martenicát fel kell kötözni a legközelebb eső gyümölcsfára.

Szent Konstantin és Elena napján, főleg a déli, Sztrandzsa hegyi falvakban ünneplik. Ez a tánc a régi pogány szokások és az ortodox vallási hagyomány elegyeként jött létre. A nestinarok mezítláb táncolnak a parázson, anélkül, hogy a talpuk megégne. A falu népe nagy tüzet rak a főtéren. Amikor a tűz már leégett, a parázs izzik, ezt egy keresztet formálva rakják szét, majd egy kört rajzolnak az izzó parázsból. Ekkor dobszó mellett fehér ruhába öltözött férfiak /nestinarstvo/ és nők /nestinarka/ besétálnak a még izzó parázsba. Kezükben szentképeket, vagy ikonokat tartanak, és mezítláb táncolnak a parázson. Hagyomány, hogy fiatal asszonyokat vagy gyermekeket átvisznek a parázson, hogy egészségesek legyenek. A parázstánc titkát féltve őrzik a Sztrandzsa hegy lakói, a rejtély megfejthetetlen, pedig előfordult már hogy egy-két turista is megpróbálta a parázstáncot, és nem sérült meg.