|
Bolgár népzene
A bolgár népzene antik, gregorián, bizánci és török
elemeket őriz. Különösen szépek cifrázott epikus énekei.
Érdekesek és szokatlanok aszimetrikus ütemei: 2+3 vagy 3+2 -
sajátosan "sántító" egyenlőtlen
ütemegységű ritmusa, az
ún."bolgár-ritmus." Ezt a ritmusképletet a páros és a
páratlan lüktetés váltakozása jellemzi.
Chalga
A csalga (чалга) egy bolgár könnyűzenei stílus,
mely a 80-as évek végén kezdett kifejlődni. A csalga szó a
török eredetű çalgı (= zene) szóból származik. Alapja a
bolgár népzene, amely popzenével és keleti (arab, török,
zsidó) elemekkel keveredik.
Kaval, Gadulka
A bolgár és a makedón
népzenében igen elterjedt népi hangszerek egyike a “kaval”,
amely egy fából készült, hosszú, henger alakú cső.
A kaval perzsa eredetű
hangszer és arab közvetítéssel jutott el a Balkán
félszigetre, majd Bulgáriába.
A másik jellegzetes népi hangszer a “gadulka”, amely
egy vonós hangszer. Különösen
éles és tiszta félüveghang szerű hangon szólal meg.
Gyönyörű hangjai a hegyek tiszta hangzását adják vissza.

Bolgár néptáncok
A
bolgár lánctáncok általános gyűjtőneve, egyben a
táncmulatság, táncalkalom elnevezése: horo. A táncosok kéz-,
öv- vagy vállfogással, nemek szerint külön csoportban
táncolták, vagy közösen, a lánc egyik felén a férfiakkal,
másik felén a nőkkel. A láncban kor és társadalmi hierarchia
szerinti rendben fogództak össze. A bolgár horók többsége az
óramutató járásával ellentétes irányba halad.
A másik széles körben elterjedt
néptánc a racsenica, melyet körben, rituális funkcióban,
szóló, páros, négyes, csoportos valamint ügyességi táncként
egyaránt járnak. 7/16-os ütemű zenére táncolják, hármas
alaplépéssel.
|